A burgonya (Solanum tuberosum), a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevén kolompér, krompé vagy pityóka (Erdélyben). A burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Származása, élőhelye
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabona növény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát.
Megjelenése, felépítése
A krumpli virága (50–90 cm) magasra növő, lágyszárú növény . A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarackföld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le.
Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép.
A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
Életmódja
Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti. Általában idegenmegporzó növény.
Felhasználása
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, kalóriatartalma 1/3-a a kenyérének. Egy-egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:
18% keményítőt,
1–2% fehérjét,
110–180 mg/kg B-vitamint,
700–1000 mg/kg C-vitamint,
valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; és hűvösben tárolva más zöldségekkel ellentétben jól és sokáig eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült-, és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznóknak adták.
Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint, a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.
Csoportosítás
Az egyes burgonyafajták konyhai hasznosítás szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatók:
Főbb fajták
Salátának való nem szétfövő burgonya „A” saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez : Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata
Főznivaló, nem szétfövő burgonya „B” főzéshez, saláták, raguk készítéséhez Aladin, Amorosa, Kleopátra, Impala, Pannónia, Marabel,Desirée, Katica, Kondor, Hópehely, Amorosa, Laura, Luca XL,Red Scarlet, Rioja, White Lady, Balatoni rózsa
Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya „C” sütéshez, burgonyás tésztákhoz,chips- és hasábburgonya készítéshez, püré/pehely alapanyagnak: Agria, Karlena, Kuroda, Lady Rosetta, Lady Claire, Góliát,Solara, Vénusz Gold
Burgonya és klímaváltozás
A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-India környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.
A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom
A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.[1]
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: a burgonya fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.
A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.
Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.
Kártevői
A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is.
Kórokozói
A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonya mozaikvírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.
Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstoniasolanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya feketelábúságát.
Gombás betegségei közül ki kell emelni a burgonyavészt okozó Phytophtora infestanst. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.
Gyógyhatásai
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu